Így tüntesse el a penészt a lakásból
A műanyag ablakok és a műanyag alapú homlokzati vakolatok megjelenésével a lakásokban rekedt pára egyre több helyen okoz penészedést és dohosodást. Két megközelítése van a probléma megoldásának. A párás levegő eltávolítása és a levegő páratartalmának csökkentése. Mind a két megközelítésre számos megoldási lehetőségből választhat, ebben a cikkben ezeket a lehetőségeket fogom felsorolni.
A páramentesítő készülékek
A páramentesítő készülékek teljesítményét liter/nap mértékegységben határozzák meg, ami megmutatja, hogy maximum hány liter vizet képes kivonni a levegőből 24 óra alatt.
A legolcsóbb, és egyben a leg környezet szennyezőbb megoldás, a tablettás páracsapda, melyek vegyi úton kötik meg a levegő páratartalmát.
A többi megoldáshoz képest ez a legkisebb befektetés, hosszú távon viszont ez a legdrágább és a legkevésbé hatékony.
Sajnos a tablettás páramentesítőknek nincs olyan elérhető dokumentuma, amelyből megtudhatnánk, hogy számszerűsítve mire képesek és egészen nyilvánvaló, hogy ez nem a véletlen műve.
Tapasztalatom szerint a páracsapda és a penész írtó vegyszer kombója a penész elleni kilátástalan harc biztos receptje.
A kompresszoros párátlanítók leginkább egy leegyszerűsített mobil klímához hasonlítanak. A készülék, átkeringeti a levegőt egy hideg, majd egy meleg hőcserélőn, így miután az első hideg felületen kicsapódik a pára, visszamelegítve fújja ki a beszívott levegőt. A beszívott levegőhöz hozzá adódik a kompresszor hője, így, ha minimálisan is, de egy kicsit melegíti a helységet párátlanítás közben.
A kompresszoros párátlanítók a leghatékonyabb készülékek, teljesítményüket literben/napban adják meg.
A háztartási, kompresszoros párátlanítók, nagyjából 20 liter/nap teljesítménnyel, kb. 45 dB(A) hangteljesítménnyel és kb. 400 kWh fogyasztással üzemelnek.
Az építőiparban használnak nagy teljesítményű, kompresszoros párátlanító gépeket, 50 liter/nap kapacitással.
Ezek az ipari párátlanító gépek lényegesen hangosabbak és a fogyasztásuk is jóval magasabb, ezért csak akut problémák megoldására, rövidtávon szokták alkalmazni.
A háztartási párátlanítók hasonló szűrővel rendelkeznek, mint a split klímák, ezt a szűrőt rendszeresen tisztítani kell. A párátlanító tisztítása hasonló a klímatisztításhoz, ritkábban, de hasonló alapossággal át kell mosni a hőcserélőit, különben idővel teljesen elkoszolódik.
Kevésbé hatékony, de szintén elektromos készülék, a peltier elemes párátlanító. Teljesítménye legfeljebb napi fél liter, cserébe relatív halk, mivel nincs benne kompresszor, kb. 30dB(A), a fogyasztása is alacsony, 50-100 Wh közötti.
A párátlanítás légkondicionálóval
A split klímák fűtés közben nem, de hűtéskor szárítják a levegőt, ezen kívül minden klímán van külön DRY azaz szárítás funkció.
A szárítás és a hűtés üzemmód között csak annyi a különbség, hogy a szárításnál kevésbé hűl le a beltéri egység hőcserélője, a ventilátor pedig alacsonyabb fordulaton üzemel.
A klíma párátlanító funkciója nagyon hatékony, de hűti a levegőt, ami nyáron még jól is esik, viszont fűtési időszakban veszteséges.
A rendszeresen párátlanító üzemmódban használt klíma, a kompresszoros párátlanítóktól eltérően "ideális esetben" akár egy hónap alatt képes bepenészedni,
ezért a párátlanításra használt klímák esetében számolni kell a gyakoribb
klímatisztítás költségeivel is.
Szellőztetés
A szellőztetés még hideg párás időben is hatékonyan csökkenti a lakás páratartalmát, mivel a kinti hideg levegő, felmelegítve jóval alacsonyabb relatív páratartalommal rendelkezik, mint a lakás levegője.
Ha például beengedjük a kinti -1°C-os, 90%-os relatív páratartalmú levegőt és felmelegítjük a benti 22°c-ra, akkor a beérkező levegő abszolút páratartalma nem változik, viszont a relatív páratartalma 50%-kal alacsonyabb lesz, mint a benti 22°C-os 70%-os levegőnek. A téli szellőztetésről itt olvashat bővebben.
A szellőztetés lehet passzív, mint az ablakokba építhető, páraérzékelővel ellátott szellőzőnyílások és lehet intenzív, elszívó ventilátorral vagy szellőztető rendszerrel.
Az ablakok keretbe építhető, páraérzékelővel ellátott szellőzők, automatikusan nyitnak és zárnak a helység levegőjének páratartalmától függően. A szabályozásukat egy, a páratartalomra érzékeny anyag látja el, ezért a működésükhöz nincs szükségük elektromosságra.
A konyhai és fürdőszobai elszívó ventilátorok, a lakás legnagyobb páraforrásaitól, a tűzhelytől és a zuhanyzótól szívják el a gőzt, így a párás levegőjű lakások penészedésének megszüntetésének ez a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldása.
Az elszívók teljesítményét m3/h azaz köbméter/órában adják meg. Egy hatékony konyhai elszívó 300-800 m3/h teljesítménnyel rendelkezik, míg a fürdőszobai elszívók jóval alacsonyabb, 100-150 m3/h közötti teljesítményűek.
A fürdőszobai és WC elszívókat kétféle ventilátorral gyártják.
Az egyszerűbb, kisebb teljesítményű inkább WC elszívók, axiál ventilátorral rendelkeznek.
Ezek a ventilátorok nem képesek nyomáskülönbséget generálni, tehát ha nem gondoskodik az elszívott levegő pótlásáról,
akkor a ventilátor egy idő után vagy üresben fog pörögni, vagy a névleges teljesítményének csak a töredékét fogja produkálni.
A radiál ventilátoros elszívók, mint pl. a konyhai elszívók is, lényegesen nagyobb teljesítménnyel rendelkeznek és úgymond jobban megoldják a saját levegő utánpótlásukat.
A szellőztetők új generációja az egy helységes, hővisszanyerős szellőztetők. Az egyszerűbb modellek szakaszos üzemben, oda vissza szívják/fújják a levegőt, de létezik két ventilátoros folyamatos üzemű készülék is. Mint a neve is mutatja ez nem azonos a hővisszanyerős szellőztető rendszerrel, bár van olyan szakaszos üzemű hővisszanyerős szellőzők, amiket párba lehet kötni és míg az egyik készülék elszív, addig a másik befúj, majd váltanak.
Vegyszeres és ózonos penészmentesítés
A penész megjelenését, a lakásban keletkező és bent rekedt pára, vagy az épület vizesedése okozza. Ha nem szüntetik meg a probléma forrását, akkor semmilyen tüneti kezelés nem fog megoldást nyújtani, Az ózonos fertőtlenítés és a vegyszeres kezelés, ideig-óráig elpusztítja a penészt, de ha a nedvesedés okát nem szüntetik meg, akkor a penész visszatér. A két módszer közötti lényeges különbség, hogy míg az ózon csak a felületen hat, addig a vegyszer, még ha csak egy minimális mélységben is, de a vakolaton belül is képes hatni.
Azokban a lakásokban, ahol nem ázás miatt jelent meg a penész, az ablakokba építhető szellőző nyílások,
valamint a konyhai, fürdőszobai elszívók vagy egy szellőztető együttes alkalmazása, végleg megszünteti a penészedést.
Ott ahol a penészedést valamilyen ázás okozza, a fent felsorolt megoldások csak enyhítik a tüneteket.
Ezekben az esetekben csak valamelyik utólagos szigetelési technológia lesz képes tartós javulást eredményezni.
Első lépés a fűtés és szellőztetés
Mielőtt komolyabb beruházásba kezdene a penészedés megszüntetése miatt, télen emelje meg a lakás hőmérsékletét 1-2 fokkal és szellőztessen naponta több alaklommal. Használja rendszeresen a konyhai és a fürdőszobai elszívókat, ha nincs elszívója, akkor ez legyen az első beruházás, mert a nagy mennyiségű gőz kivezetése sokszor már önmagában is látható változásokat eredményez.